Varga Győző interjú2011.01.22. 15:05, -IHM-
Az általuk parodizált csapatokból vannak, akikre már alig-alig emlékszünk, az Irigy Hónaljmirigy mégis húsz éve töretlenül fricskázza a hazai és külföldi előadókat. Húszéves jubileumi koncertjükre készülve, egy próbán beszélgettünk Varga Győzővel.
- Mit szeretsz és mit nem Budapesten?
- Azt nem annyira szeretem, hogy ha napközben bármi elintéznivalóm van, akkor a dugók és a parkolóhely-keresés állandó problémát jelentenek. Ezen kívül semmi bajom nincs vele, nagyon szeretem a várost, különösen a bulirészét, azt hogy itt bármit lehet csinálni. Szerintem kevés olyan nagyváros van, aminek ennyi és ilyen sokfajta szórakozóhelye van.
- Vannak kedvenc helyeid?
- Inkább azt mondanám, hogy elsősorban kedvenc éttermeim vannak. Leginkább olyan helyekre szeretek járni, ahova el lehet menni vacsorázni, utána viszont bulihellyé alakul, és ott lehet maradni iszogatni.
- Milyen lenne álmaid városa, ha te alkothatnád meg?
- Biztos, hogy minden kerületben lenne egy lakásom. Az sem árt, ha tiszta egy város. Ha pedig az éghajlatot is én alakíthatnám ki, akkor mindig egy ilyen kellemes, tavaszias időjárás lenne. Azt sem szeretem, ha nagyon meleg van, és azt sem, ha hideg. Olyan időjárású várost szeretnék, ahol dzsekiig fel lehet öltözni.
- Nemrég jelent meg a feleségeddel közösen írt kutyás könyvetek. Milyen élete van egy ebnek, vagy akár a ti kutyátoknak, Bizsunak Budapesten?
- Szerintem nagyon hozzá kell szoktatni egy kutyát a városi környezethez. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy kertes házban lakunk, és ha megyünk valahova, akkor olyan helyre megyünk, mint mondjuk a Margitsziget, ahol el lehet engedni. Most egyébként viszonylag gyakran járunk a Margitszigetre, mert a koncertre készülve mindannyian szeretnénk a legjobb formánkat hozni, így én például Bizsuval futni járok. Ami viszont rossz, hogy itthon egészen egyszerűen nem nézik jó szemmel, ha valahova be akarsz menni kutyával, sőt jóformán sehova nem engednek be. Az természetesen mindig a gazda felelőssége, hogy a kutya ne egyen meg senkit és nem piszkítson oda sehova, de Ausztriában például természetes, hogy az élelmiszerboltokat leszámítva, szinte bárhova be lehet menni kutyával.
- Év eleje óta készültök a jubileumi koncertre?
- Tulajdonképpen már majdnem másfél éve. Tavaly szeptemberen eldöntöttük, hogy lesz ez a buli, lefoglaltuk az időpontot, és onnantól elkezdtünk gondolkodni rajta, hogy mi és hogyan lesz, milyen műsort akarunk csinálni, hogyan építsük fel azt. Azt mondhatnám, hogy a számok már megvannak március óta, kicsit alakultak a nyár végéig, azóta pedig szinte csak azon dolgozunk folyamatosan, hogy mi lesz egy szám előtt, közben és utána. Minden koncertünkön törekszünk arra, hogy valami különlegeset csináljunk. Az Irigy Hónaljmirigy nem arról szól, hogy felállunk a színpadra, és eljátsszuk a számokat, mert minden egyes számban történik valami.
- Mire számíthatnak a rajongók az év végi jubileumi koncerten?
- Arra, hogy kidöntjük a ház oldalát. El fognak ájulni, akkora buli lesz! Konkrétumokat nem szeretnénk elárulni. Azt szeretnénk, hogy minden meglepetés, minden nagy durranás legyen.
- Mitől működik húsz éve ennyire jól az Irigy Hónaljmirigy?
- Mi tényleg szórakoztatni akarjuk a közönséget, és miután mi is jól szórakozunk, ezért könnyen megy. Szerintem a hozzáállásunk miatt is jól működik: ha mi megbeszéljük, hogy háromkor találkozunk, akkor mindenki ott van háromkor, ami nyolc fiú esetében elég furcsa, de nálunk így működik.
|